Bošany néven körülbelül 4 ezer lakosú falu található Trencsén régió déli részén, a Nyitra folyón, Partizánske és Topoľčany városok között. Az 1920-as és 1930-as évek fordulóján a helyi bőrgyár komoly problémákkal szembesült, és azzal fenyegetőzött, hogy az utolsó 150 alkalmazottat bezárják és elbocsátják. A munkanélküliség fenyegetését 1930-ban elhárította a prágai pénzügyminisztérium, amikor megállapodott abban, hogy Tomáš Baťa megvásárolja a Bošany bőrgyárat, ezzel nyitva tartva fennmaradásának esélyét. Baťa nem okozta csalódását az elvárásoknak, a Bošany-gyárban fenntartották a termelést, és hamarosan újabb alkalmazottakat vettek fel, mert 1934-ben itt egy másik ágat vezetett be - a lábbeli gyártását.
Három évvel később modern épületet építettek a gumigyártáshoz, és a növekvő vállalat 670 dolgozót alkalmazott a második világháború előtt. Az emberek két új - fehér és piros - részben találtak lakást, 1932 és 1938 között több mint 90 lakás került ide, és Bošany több száz új lakóval nőtt.
Mint más Baťa városokban, itt is egy új áruházat használtak vásárlásra, az embereknek itt is volt mozijuk, a társasági élet egy Baťa szállodában zajlott, ahol egy gyári tűzoltóság zenekara táncolt, és játszóteret rendeztek a sportoláshoz. . Rövid idő alatt a falu sokat változott, kibővített ipari övezete megkapta a Baťa-pecsétet, a gyár fejlődésével mindenhol fokozódott az aktivitás és a jólét is.
A további fejlesztés Bošan korlátozott lehetőségekkel szembesült a föld megszerzésére a gyár bővítéséhez - a Baťa vállalat erre válaszul földvásárlással a közeli Šimonovanyban kezdte meg a Baťa üzlet történetét a mai Partizánskében.
Ma még vannak Bošany-i vállalatok a szolárium- és cipőiparban, és a "Baťa" építkezéséből származó házak láthatók. Van még egy érdekes klasszicista kúria (erődített vár). Bošany kiindulópont lehet Topoľčany vagy Partizánské látogatásához.
A szöveg a "Bata nem csak cipő" promóciós anyagból származik, amelyet a Kelet-Morvaországi Idegenforgalmi Testület határon átnyúló partnerével együttműködve hoztak létre. ITT olvashat bővebben a projektről.
Fotó: Katarína Janíčková, www.batovany.sk
HISTÓRIA. Prvá písomná zmienka o existencii hradu je z roku 1113 v listine zoborského…
Iba najcitlivejšie uši poetických duší tulákov dokážu zachytiť clivú melódiu vzácnej…